|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 14 találat | lapozás: 1-14 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Szatmári Ingrid 2009. június 12.Június 14-én iktatják be Csíkszereda meghívott református lelkészét, Szatmári Ingridet. Elmondta, hogy kolozsvári, szülei, nagyszülei is ott születtek, ott végezte az egyetemet. A teológia elvégzése után, 1998-ban kinevezték segédlelkésznek Marosvásárhelyre, egy nagy gyülekezetbe. Utána férjhez ment, és elkerültek egy kis faluba, Magyarózdra. Két éve jöttek Csíkszeredába, a férje gyülekezeti lelkész, őt pedig a püspök kinevezte a Sapientia Egyetemre egyetemi lelkésznek. Amikor Hegyi István tiszteletes nyugdíjba ment, a presbitérium Szatmári Ingridet hívta meg helyére, a választó közgyűlés pedig döntő többséggel megválasztotta. /Takács Éva: Isten kegyelme és az emberek szeretete éltet. ” = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 12./2010. szeptember 13.A második bécsi döntés évfordulója Csíkszeredában(MTI) – Csíkszeredában lovas felvonulással emlékeztek meg arról, hogy a hetven évvel ezelőtt létrejött második bécsi döntés értelmében Észak- Erdély visszatért Magyarországhoz – olvasható a székelyhon.ro hírportálon. A beszámoló szerint szombat délelőtt megkoszorúzták a kivonuló román katonák által agyonlőtt Kopacz Béla sírját a csíktaplocai temetőben. A megemlékezés a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) csíkszeredai szervezetének rendezésében válhatott valóra. A Mátyás Huszáregyesület jóvoltából lovas felvonulással emlékeztek jelképesen a magyar honvédség bevonulásának napjára. A menet élén egy délceg fehér paripa jelképezte a magyarság mitológiai fehér lovát. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere ünnepi beszédében hangsúlyozta: „Székelyföld volt, Székelyföld van és Székelyföld lesz, viszont ez mindazokon múlik, akik itt képzelik el életüket, gyermeket nevelnek, és magyarul beszélnek hozzá. Mi a magyar újjászületés 70. évfordulóján követelhetjük azt, amit nekünk 1918-ban Gyulafehérváron ígértek, követelhetjük azt, hogy a magyar emberek fölött magyar ajkúak döntsenek” – fejtette ki többek között a város első embere. Az ünnepségen beszédet mondott Tóth Bálint, a HVIM erdélyi szóvivője, Vitéz Benkő Emőke és András Endre csíkszéki huszárőrmester. A történelmi egyházak képviseletében jelen volt és szólt a hívekhez Darvas Kozma József római katolikus plébános, Szatmári Ingrid református lelkész és Solymosi Alpár unitárius lelkipásztor. Népújság (Marosvásárhely) 2010. szeptember 13.Horthy kísértett CsíkbanÉszak-Erdély visszacsatolására emlékeztek a városvezetés részvételével A Horthy- és a Szálasi-korszak jelképeivel emlékeztek a hétvégén a második bécsi döntésre Csíkszeredában. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom által szervezett ünnepségsorozatot engedélyezte a helyi önkormányzat és a csendőrség is, az ünnepi szónokok között felszólalt Ráduly Róbert polgármester, RMDSZ-es politikus is. Árpád-sávos lobogó árnyékában, a Horthy korszak relikviáinak bemutatásával a II. Bécsi döntésre és Észak-Erdély Magyarországhoz való „visszatérésére” emlékeztek a hétvégén Csíkszeredában. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) által kezdeményezett ünnepségsorozatot a Csíkszéki Nemzeti Tanács, valamint a Mátyás Huszáregyesület támogatta, ünnepi beszédet Ráduly Róbert Csíkszereda RMDSZ-es polgármestere mondott. Szellemlovak és szellemlovasok A helyi lakosok mérsékelt figyelemmel követték a lovas felvonulást, amely a vasútállomástól indult, végighaladt a Kossuth Lajos utcán és a Mikó-vár előtti térre vezetett. Horthy Miklós „szellemét” a menet élén vezetett, felnyergelt, de senki által nem lovagolt fehér ló idézte meg. Az ünneplők előtt felolvasták a kormányzó kolozsvári beszédét. Az eseményen képviseltették magukat a történelminek nevezett egyházak: beszédet mondott Darvas Kozma József római katolikus esperes, Szatmári Ingrid református lelkész és Solymosi Alpár unitárius lelkipásztor. A felszólalók „reményt adónak” nevezték a szeptembert és a felszabadulás emlékét. A helyhatóságokat Ráduly Róbert RMDSZ-es polgármester képviselte, aki az évfordulót a „magyar újjászületés” évfordulójának nevezte: „Mi a magyar újjászületés 70. évfordulóján követelhetjük azt, amit nekünk 1918-ban Gyulafehérváron ígértek, követelhetjük azt, hogy a magyar emberek fölött magyar ajkúak döntsenek” – figyelmeztetett az elöljáró. Ráduly mellett beszédet mondott Tóth Bálint, a HVIM erdélyi szóvivője is. A megemlékezés részeként a résztvevők megkoszorúzták Kopacz Béla polgárőr sírját, akit a városból kivonuló román katonák lőttek le a korabeli szemtanúk szerint. Az ünnepségsorozaton részt vettek a magyarországi „Horthy Miklós vitézi rend” tagjai, a Szakszervezetek Művelődési Házában pedig Horthy életéről tartott előadást Tompó László irodalomtörténész. A válasz: nincs válasz A csíkszeredai évfordulón nemcsak a Horthy-korszak több jelképével, de a Szálasi korszakra emlékeztető Árpád-sávos zászlóval is szembesülhettek a résztvevők és szemlélődők: lapunk szerette volna megkérdezni Ráduly Róbert polgármestert, tájékozódott-e a rendezvény előtt, milyen önkényuralmi jelképek kapnak szerepet a megemlékezésen, és ennek tudatában engedélyezte-e a helyi testület az ünnepségsorozatot? Ugyancsak szerettünk volna tájékoztatást kérni az elöljárótól arra vonatkozóan, hogy tekinthető-e politikai állásfoglalásnak együttműködése a szélsőséges szervezetként számon tartott Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal. Ráduly Róbert azonban többszöri megkeresésünkre sem reagált. Az eseményt engedélyezte a helyi csendőrség is. A testület képviselője Adrian Cigărean a jóváhagyással kapcsolatban elmondta, fenntartásaik voltak a kezdeményezéssel kapcsolatban, de az önkormányzati engedély mellett értelmét vesztette a tiltás. „A vonatkozó jogszabályok értelmében az önkormányzat akkor is hozzájárulhat egy nyilvános akcióhoz, ha a csendőrség és a rendőrség ellenzi azt” – figyelmeztetett Adrian Cigărean. A megemlékezés jellegével és üzenetével kapcsolatban óvatosan fogalmazott Ladányi László, Hargita megye prefektusa is. „Az önkormányzatiság azt jelenti, hogy a döntéseket helyi szinten hozzák. Ha polgármester úgy döntött, hogy engedélyezi a megemlékezést, a prefektúrának nincs joga ezt felülbírálni” – ismételte meg a helyi csendőrség érveit a kormányzati elöljáró. Ladányi László hangsúlyozta: az általa vezetett hivatalnak feladata azon őrködni, hogy a rendezvény törvényes keretek közt zajlódjon le. Kérdésünkre, miszerint a megemlékezés, abban a formában, ahogy az a hétvégén, Csíkszeredában zajlott, a fasiszta jelképeket tiltó törvény hatálya alá esik-e, a prefektus azt válaszolta: „Én nem voltam ott a rendezvényen, nem tudom, milyen jelképeket használtak. Ha azonban valaki kifogásolható szimbólumokat látott, bepanaszolhatja a rendezvény szervezőit és a polgármesteri hivatalt”. Egry: ez a korszak nem az a korszak Egry Gábor történész-politológus, a budapesti Politikatörténeti Intézet munkatársa szerint elnagyolt kép áll az erdélyi közvélemény rendelkezésére a Horthy-rendszerről. „A probléma az, hogy sokan szemmel láthatóan a történelmet akarják felszabadítani és a történelemben szeretnék elérni azt, amire egyébként ma lenne szükségük. Akármit is gondoljunk Észak-Erdélyről, ennek nem sok köze van mai kisebbségpolitikákhoz, kisebbségi jogokhoz. Legalábbis olyan közvetlen formában, ahogy azt sokan hiszik” – fogalmazott Egry. Új Magyar Szó (Bukarest) 2013. június 5.Megingathatatlan a szebb jövőbe vetett hitA trianoni diktátum kilencvenhárom évvel ezelőtti aláírásának időpontjában, délután fél ötkor lovas felvonulással, a központi parkban szónoklatokkal, szavalatokkal, valamint a Mikó-vár előtt az Összefogás Tüzének meggyújtásával egybekötött megemlékezésre került sor Csíkszeredában. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az Identitas Egyesület, a Minta, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) csíkszéki szervezete, a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és Csíkszereda önkormányzatának szervezésében a Gloria Victis-szobornál egyperces néma csenddel vette kezdetét a megemlékezés, majd a huszárok irányításával a megjelentek a központi parkba vonultak. A parkban az emelvény előtt félkörben álló több száz megemlékezőt Fülöp István, az EMI elnökségi tagja köszöntötte, majd Tőke Ervin helyi önkormányzati képviselő szólt az egybegyűltekhez. „Légy résen! – szól a cserkészek mottója. Nekünk is így kell most tennünk, amikor szellemi és gazdasági hadviselést folytatnak ellenünk. Most nem engedhetünk jogos követeléseinkből, őseink verejtékes munkájával szerzett földjét védelmeznünk kell, és meg kell akadályoznunk, hogy elherdálják erdeinket” – mondta Tőke. Hangsúlyozta, amennyiben a trianoni szerződésben foglalt önrendelkezési jogot nem tartják tiszteletben, úgy a paktum semmissé nyilvánítandó. Ezt követően vitéz Szilágyi Árpád, a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetségének elnöke elszavalta József Attila Levegőt! című versét. Petres Katalin, az EMI csíkszéki szervezetének alelnöke kiemelte, Trianon nemcsak a szétszaggatott magyarságról, határokról és városokról szól, hanem a nemzet múltjáról, jelenéről és jövőjéről is. „Erdélyben huszonhárom éve dolgozunk azon, hogy kisebbségi jogainkat elismerjék. Igen, haladunk, de nem ez a jó irány. Más értékekhez kell igazodni, felül kell írni a múltat, és megmutatni, hogy a magyarok szebb jövőbe vetett hite megingathatatlan” – emelte ki az alelnök. Szatmári Ingrid református lelkész nehezményezte, hogy „egyesek ünnepnek nevezik ezt a napot, holott ez nem más, mint egy mély seb, amelyben még mindig benne van a tőr”. „A trianoni diktátum égbekiáltó bűn volt nemcsak a kitervelők és végrehajtók, hanem a közömbösen figyelők részéről is. A bűn következménye pedig a romlás, a szenvedés. Nem történt bocsánatkérés, Európa pedig hallgat. De mi a hazáról, örökségünkről nem mondunk le, keresztényekként nem lehetünk reménytelenek” – nyomatékosította a lelkész. Solymosi Alpár unitárius lelkész örvendetesnek tartotta, hogy „idén szemmel láthatóan többen jelentek meg, mint tavaly”, majd Pál apostol szavaival élve hozzátette, „ez is bizonyítja, hogy nem beszédben áll az Istennek országa, hanem erőben, az pedig ott rejtőzik mindannyiukban”. Solymosi sérelmezte, hogy „kilencvenhárom év után egy elrabolt ország elrablói még mindig felfuvalkodottak”, és képtelenek megtenni a sebeket begyógyító lépéseket. Csapai Árpád egyetemi lelkész megköszönte a gyásznapi megemlékezést a szervezőknek, „akik fiatal koruk ellenére már tudják, mit jelent Trianon, és nem szégyellik felvállalni, hogy fáj nekik”. Az egyházak képviselőinek áldása után a jelenlévők elénekelték a székely és magyar himnuszt. A keddi esemény zárásaként este kilenc órakor a Mikó-vár melletti parkolóban meggyújtották az Összefogás Tüzét. A kétnapos megemlékezés keretében szerdán 19 órától a Mikó-vár szabadtéri színpadán fellép a csíkzsögödi Harom Néptáncegyüttes, 19.30-tól pedig a szentegyházi Gold Band zenekar. Őket negyed kilenctől a Role követi. Az Összefogás Tüze Csíkszéken Bár az esős időjárás igencsak megnehezítette a szervezők dolgát, kedd este az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének kezdeményezésére Balánbányától Nagytusnádig húsz településen is készültek az összefogás lángjának meggyújtására. Madéfalván a Bogát-tetőn például a mostoha időjárás miatt elmaradt a tűzgyújtás, de a tervek szerint a plébánia udvarán pótolták. Csíkdánfalván sem lobogott még kilenckor a tűz, viszont Csíkszentmihályon a kultúrotthon udvarán sikerült meggyújtani az összetartozás lángját. Pinti Attila szekelyhon.ro 2013. június 14.Ballagás megszentelt térben és időbenA Sapientia EMTE csíkszeredai karainak ballagási ünnepsége június 14-én a már hagyománnyá vált ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét. A végzősök népviseletben öltözve gyülekeztek az egyetem előtt, ahonnan csoportosan vonultak ki a csíksomlyói kegytemplomhoz. Csapai Árpád egyetemi lelkész a bátorító szavak mellett az élet megpróbáltatásaira is felhívta a fiatalok figyelmét. „Mával egy szakasz befejeződik és kezdődik egy új. De minden vég egy új kezdetet jelent, egy folyamat részét képezi. Bizonyára mindannyian érzitek, hogy előttetek áll egy kihívásokkal teli ismeretlen jövő, de bátorítunk titeket, mérjétek fel ki és mi az, amire számíthattok a nehézségekben” – fogalmazott. Szatmári Ingrid református lelkipásztor a megtett út fontosságáról és az ünnepi időről szólt a fiataloknak. „Nagy utat tettetek meg, amíg ide érkeztetek, és nem csak a három kilométerre gondolok, amíg ide értetek Csíksomlyóra, hanem az elmúlt évekre. Megérkeztetek ide, hogy együtt legyünk a megszentelt térben és időben. Ünnepeljük az elmúlt időszakot, vigyük Isten elé a megtett utat, a megvalósult álmokat és a megszerzett tapasztalatokat” – hangsúlyozta. Az ökumenikus istentisztelet ünnepélyességét fokozták az egyetemi lelkészség zenészei és énekesei, akik alkalomhoz illő dalokkal szolgálták a közösséget. A ballagási ünnepség szombaton a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában folytatódik, ahol a köszöntő beszédek után a hallgatók a tanulmányok befejezést tanusító oklevelet vehetik át, ugyanakkor díjazzák a kiemelkedő eredményeket elért hallgatókat. szekelyhon.ro 2013. december 1.A hit fénye ragyogta be az ünneplőketKicsik és nagyok egyaránt tanúi kívántak lenni vasárnap annak a pillanatnak, amikor Csíkszereda karácsonyfáján kigyúltak a fények és az adventi koszorún meggyújtották az első szimbolikus gyertyát. Évről-évre egyre többen látogatnak ki az adventi szent időben a csíkszeredai Majláth Gusztáv Károly térre, hogy részesei legyenek annak a közösségi élménynek, ami az adventi koszorú újabb gyertyáinak meggyújtásával jár együtt. Advent első vasárnapján, december elsején 17 órától a csíksomlyói kegytemplom kórusa alkalomhoz illő dalokat énekelt, majd Tamás József római katolikus püspök és Szatmári Ingrid református lelkipásztor elmélkedett az ünnepi várakozás fontosságáról. „Mi ma nem azt ünnepeljük, amit ez az ország, hisz az a mi számunkra gyászt jelent. Mi ma adventet kezdtünk el, és szeretnénk méltóképpen előkészülni karácsonyra. Ebben a gyertyagyújtásban is lelkünket felemeljük a jó Istenhez” – hangsúlyozta Tamás József püspök, aki röviden ismertette az adventi koszorú történetét. Több mint százötven évvel ezelőtt lett jelképe az adventi koszorú az adventi szent időnek. Ezen a koszorún négy gyertyát gyújtunk meg sorban, ami nemcsak a négy adventi vasárnapot idézi, hanem mindazt, amit a keresztény ember az adventi készületben meg kell, hogy tegyen. Ez a négy fény jelzi számunkra a hitet, a reményt, az örömet és a szeretetet. „Az első fény a hitet jelképezi, azt a hitet, amelyet megkaptunk mindannyian a keresztség szentségében és amelyet féltve kell őriznünk. A hit nagyon fontos a mi emberi életünkben. Mint ahogy a fény megvilágosítja a sötétséget, úgy a hit megvilágítja a mi életutunkat. A hit erősít meg bennünket, hogy bírjuk a küzdelmet és a harcot, hogy a nehézségeket le tudjuk győzni” – bíztatta a jelenlévőket a püspök. Szatmári Ingrid református lelkipásztor a hit győzelméről beszélt. „Jelen adventben elindulunk egy úton közösen, de egyenként is be kell járnunk a lelki utunkat, hogy úgy érkezzünk meg karácsonyhoz, mint akik megtisztultak, és gyakorolták a szeretetet. Bár adventben növekszik kívül a sötétség, napról-napra sötétebbek az éjszakák és rövidebbek a nappalok, de minden adventi vasárnap egy újabb gyertyát gyújtunk meg a koszorún. Ez is azt jelzi, hogy a hitet, a belső világosságot nem tudja legyőzni a külső sötétség” – nyomatékosította Szatmári Ingrid. Az ünnepélyes gyertyagyújtást követően Ráduly Róbert Kálmán polgármester szólt a jelenlévőkhöz. „Kilencvenöt éve várjuk, hogy a fogadalmat, az ígéretet, az őseinknek tett vállalást teljesítsék felénk. E helyett még mindig a várakozással maradtunk. A várakozás idejét éljük” – fogalmazott az elöljáró. Arra biztatta a hallgatóságot, hogy tegyenek maguknak fogadalmat: „fogadjuk meg, hogy amikor úgy látjuk már, hogy nincs kiút, akkor is megyünk tovább. Fogadjuk meg, hogy amikor már semmink sincsen, akkor is találunk magunkban olyat, amit másoknak adhatunk” – zárta szavait a polgármester. Az elkövetkező három vasárnapon a város karácsonyfája körül kialakított óriási adventi koszorún sorra kigyúlnak a remény, az öröm és a szeretet lángjai. Az ünnepi közös gyertyagyújtásokra minden érdeklődőt szeretettel várnak. Iochom Zsolt Székelyhon.ro 2014. június 14.Csíksomlyóra ballagtak a SapientiásokAz idei ballagási ünnepség a Sapientia egyetemen a már hagyománnyá vált ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét június 13-án, pénteken délután. A közel százhetven végzős népviseletbe öltözve, csoportosan vonult ki Csíksomlyóra, a kegytemplomba. A Sapientia EMTE Csíkszeredai Karainak idei ballagási ünnepségére június 13-14. között kerül sor. A korábbi évek hagyományait követve ez alkalommal is kétnapos a rendezvény. Ökumenikus istentisztelet a kegytemplomban Pénteken délután az egyetem elől indulva gyalogosan vonultak végig a Szék útján a népviseletbe öltözött végzős hallgatók, hogy részt vegyenek 16 órától a Csíkszeredai Egyetemi Lelkészség által szervezett ballagási ökumenikus istentiszteleten a csíksomlyói kegytemplomban. A végzősöket Csapai Árpád római katolikus egyetemi lelkész és Szatmári Ingrid református lelkész látta el útravaló jótanácsokkal. Legyen ez a pillanat az elcsendesedésé, hagyjuk, hogy a zavaros víz megülepedjen lelkünkben – kérte felajánlásában Csapai Árpád egyetemi lelkész. „Ma elgondolkozunk azon, honnan indultunk, merre tartunk, milyen úton kell tovább haladnunk. Mik az álmaink, céljaink, és kik az útitársaink – tesszük fel magunknak a kérdést” – elmélkedett Szatmári Ingrid református lelkész. Megítélése szerint a bölcsesség, többet jelent, mint pusztán a tudás, megszentelt értelem kell legyen mindannyiunk életében. Tizedszer ballagnak Csíkszeredában A ballagási ünnepség szombaton reggel az utolsó óra megtartásával folytatódik, ahol a ballagók búcsút vesznek az oktatóktól és egymástól. Ezt követően 11 órától veszi kezdetét a hivatalos ballagási ünnepség a Szakszervezetek Művelődési Házában. Az idei ballagás kiemelkedően fontos a Sapientia történetében, Csíkszeredában ez lesz a tizedik ballagási ünnepség. Idén 168 hallgatótól vesznek búcsút. Iochom Zsolt. Székelyhon.ro 2015. július 4.A győztes csatára is emlékeznünk kellA dicsőséges pozsonyi csatára emlékeztek péntek délután a két éve felállított Kárpátok Őre emlékműnél Csíkcsomortánban. Az eredeti szobrot száz évvel ezelőtt, 1915-ben állították fel Kolozsváron, ám az első világháború után Erdélybe bevonuló román csapatok katonái elpusztították azt. Ennek hű másolata került 2013-ban a csomortáni iskola udvarára. Itt emlékezett meg a közösség az 1108 évvel ezelőtt történt pozsonyi csatára, ahol őseink dicsőséges győzelmet arattak a magyarok ellen törő, őket kiirtani akaró ellenség felett. Ferencz Csaba, Csíkpálfalva polgármestere köszöntőjében arról beszélt, hogy a Kárpátok Őre emlékmű a település központi helye lett. Az emlékmű központi eleme egy több mint két méter magas, tölgyfából készült, határőrt ábrázoló szobor. Ezt egy minden oldalról csíki székely kapura emlékeztető, cserefából készült torony veszi körül. „Ma egy olyan csatára emlékezünk, amelyre büszkék lehetünk, melyet a feledés homályába próbáltak száműzni. 907-ben az akkori Nyugat-Európa – ahogy ma mondanánk –, a Frank birodalom fogott össze és teljes haderejével tett kísérletet a Kárpát-medencei magyarság megsemmisítésére. A magyarság örökös hivatása az őrt állás, az Istenbe vetett hit védelme” – hangsúlyozta a községvezető. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda nemrég lemondott polgármestere beszédében rámutatott arra, hogy nem a tisztség, hanem a tisztesség a meghatározó. „Ezután is, mint eddig, azt fogom hirdetni, itt is a Kárpátok Őre előtt, és mindenhol máshol, hogy a becsület és a »csemetéink« vállalása és felnevelése a legfontosabb küldetésünk. Vannak rajtunk kívül ők, a gyerekeink, akiknek tartozunk, és vannak az elődeink akiknek szintúgy tartozunk” – fogalmazott Ráduly. Az eseményen a történelmi egyházak, civil szervezetek és a politikai pártok képviselői egyaránt részt vettek. Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke megítélése szerint új fejezetet kell nyitnunk az erdélyi magyar politikában. Ez a felelős politika korszaka kell legyen, ami nem szólhat testvérháborúról – vélte az MPP elnöke. Tőke Ervin, az Erdélyi Magyar Néppárt csíkszéki elnöke megjegyezte: Európa majdnem kivétel nélkül minden számbeli kisebbségbe szorult őshonos népe kivívta szabadságát, önrendelkezését, így nekünk is bizakodásra van okunk. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke úgy vélte, hogy a Kárpátok keleti őrei mi, székelyek voltunk, a feladat így ma sem idegen, ezer év óta ismerjük. „Nemcsak a hétköznapi munkát kell elvégezni, hanem erős hittel kell élni és mély elkötelezettséggel lenni a jövő nemzedék iránt” – mondta az elnök. A történelmi egyházak részéről Szatmári Ingrid református lelkész és Solymosi Alpár unitárius lelkész kérte Isten áldását, majd a helyi néptánccsoportok fellépése után elhelyezték az emlékezés koszorúit. Iochom Zsolt Székelyhon.ro 2015. augusztus 20.A jövőbe vetett hittel emlékeztek meg Szent Istvánról CsíkszeredábanA magyar államalapítás ünnepén a zord idő ellenére is mintegy százan gyűltek össze a csíkszeredai Szabadság téren a székely zászló ünnepélyes felvonására. Az Abacus Egyesület, a Minta ifjúsági egyesület és az Erdélyi Magyar Ifjak által szervezett ünnepségen Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a székely jövőről beszélt. Mint fogalmazott, augusztus 20-a a megmaradás, a helytállás és a magyar jövő üzenetét hordozza. Arra emlékezünk, hogy ezer évvel ezelőtt István király olyan államot teremtett itt a Kárpát-medencében, amelyre méltán lehetünk ma is büszkék. „Bármilyen mozaikot mutatnak az országok ahol élünk a Kárpát-medencében, nemcsak múltunk, de jövőnk is van. A székely zászló az autonómiaharcunk és a székely megmaradásunk jelképe” – emelte ki Szilágyi. Zárógondolatában az összefogás szükségességéről szólt: „A székelységért, a magyarságért össze kell fognunk! Bár jelképeinket a hatalom megpróbálja eltiporni, szívünkben él a szabadság, a magyar jövő!” – zárta beszédét az EMNP elnöke. A székely himnuszt énekelve a népviseletbe öltözött fiatalok felhúzták a nagy méretű székely lobogót, majd rendezett sorokban a Mikó-vár udvarára vonultak át. A magyar himnusz eléneklése után Szatmári Ingrid, református lelkész Szent István hitéről elmélkedett. Azt kívánta a fiataloknak, hogy az ő szellemiségét ápolják, hogy így legyenek az Úr Jézus igaz követői. Tőke Ervin, a Minta ifjúsági egyesület elnöke beszédében Szent István Imre fiához intézett intelmeire reflektált. „Ne legyünk restek őseink, apáink és anyáink példáját követni, másrészt pedig a magunk útját kell járnunk, a székely-magyar utat” – mondta Tőke. A társszervező Erdélyi Magyar Ifjak nevében Sorbán Attila Örs, az EMI elnöke köszöntötte az ünneplőket Az ünnepség keretében, a Csíki Székely Múzeum udvarán felállított színpadon fellépett a csíktaplocai néptáncegyüttes, a Zsigora néptánccsoport, valamint a csíkszentkirályi Vadrózsa néptáncegyüttes. Székelyhon.ro 2015. szeptember 21.Tizenötödik tanévnyitó a SapientiánA Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának tizenötödik tanévnyitó ünnepségét tartották 21-én, hétfőn a Segítő Mária Katolikus Gimnázium dísztermében. Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja beszédében elmondta, amikor 15 évvel ezelőtt a magyar kormány igent mondott a Sapientia Egyetemre, akkor az erdélyi magyarság jövőjére vonatkozó kérdésre is igennel válaszolt. Mint hangsúlyozta, az intézmény megalapítása óta valósággá vált a magyar nyelvű felsőoktatás az erdélyi magyarság számára. Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke felszólalásában azt a tanácsot közvetítette az elsőéves hallgatók felé, hogy törekedjenek minél több tapasztalatot szerezni a jelenben, mivel az később hasznukra válhat. „Van olyan ismerősöm, aki a Sapientián végzett, most pedig a Stanford Egyetemen tanul. Tehát a Sapientiáról is el lehet jutni oda, ahonnan később vissza is lehet jönni” – biztatott Barti. „Köszönettel tartozunk a magyar kormánynak és vezetőinek, hogy a mostani idők és a kezdeti nehézségek ellenére is következetesen tartják, építik és biztatják az egyetemet” – fejtette ki beszédében Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere. Makó Zoltán, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának dékánja beszélt az egyetemi bentlakás felújításáról, valamint arról, hogy a most kezdődő tanévtől egy karként fog működni a Sapientia csíkszeredai helyszíne. „Most egy féléves átalakulási időszak következik" – tájékoztatott Makó, majd sok örömet, egészséget és közösen megélt sikereket kívánt a jelen lévő elsőéveseknek. Az oktatás fontosságáról beszélt a jelenlévőknek Kósa István, az egyetem dékánhelyettese. „Főként az elsőéves hallgatókat kérem, hogy jól véssék az eszükbe azt, amit egy idei európai uniós jelentésben a következőképpen foglaltak össze: a magas színvonalú, mindenki számára elérhető oktatás egyike a leghatékonyabb eszközöknek a szegénység, a társadalom peremére való kerülés és a kirekesztés ellen” – hangoztatta Kósa. Az új tanévre Csapai Árpád és Szatmári Ingrid lelkészek kérték Isten áldását. Molnár Rajmond Székelyhon.ro 2015. szeptember 22.„Itthon van szükség a megszerzett tudásra” – Sapientia-tanévnyitó CsíkbanAz itthonmaradás fontosságát hangsúlyozták a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karának hétfői tanévnyitó rendezvényén. A Segítő Mária Katolikus Gimnázium dísztermében tartott tizenötödik tanévnyitó ünnepségen az egyetem vezetői és a diákság mellett a város elöljárói is részt vettek. Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja beszédében emlékeztetett, hogy amikor 15 éve a magyar kormány igent mondott a Sapientia egyetemre, akkor az erdélyi magyarság jövőjére vonatkozó kérdésre is igennel válaszolt. Hangsúlyozta, az intézmény megalapítása óta valósággá vált a magyar nyelvű felsőoktatás álma az erdélyi magyarság számára. „Egy korszerűségre törekvő, a világ dolgaival lépést tartani akaró közösség nem képzelhető el az anyanyelvi felsőoktatás nélkül" – fogalmazott a főkonzul. Barti Tihamér, a Hargita Megyei önkormányzat alelnöke azt a tanácsot adta az elsőéves hallgatóknak, hogy törekedjenek minél több tapasztalatot szerezni, mivel később hasznukra válhat. „Próbáljatok minél nagyobb álmokat álmodni, hiszen van olyan ismerősöm, aki a Sapientián végzett, most pedig az egyesült államokbeli Stanford egyetemen tanul. Tehát a Sapientiáról is el lehet jutni oda, ahonnan később vissza is lehet jönni" – biztatott Barti. Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere köszönetet mondott a magyar kormánynak és vezetőinek, hogy a mostani idők és a kezdeti nehézségek ellenére is következetesen építik az egyetemet. „Szeretném, ha a most útjára bocsátott egyetemi hallgatóság látná a helyét a társadalomban, és nem kellene a nagyvilágot a nyakába vennie ahhoz, hogy értékesnek találja magát. Szeretném, ha az egyetemisták meg tudnák teremteni azokat a körülményeket és hitet, hogy itthon van szükség a tudásukra és itthon is tudnak boldogulni" – fogalmazott az alpolgármester. Makó Zoltán, az egyetem csíkszeredai karának dékánja az egyetemi bentlakás felújításáról, valamint a két kar egyesüléséről beszélt. „Féléves átalakulási időszak következik" – tájékoztatott Makó, majd sok örömet, egészséget és közösen megélt sikereket kívánt az elsőéveseknek. Kósa István, az egyetem dékánhelyettese az oktatás fontosságát hangsúlyozta. „Főként az elsőéves hallgatókat kérem, hogy jól véssék az eszükbe azt, amit egy idei európai uniós jelentésben a következőképpen foglaltak öszsze: a magas színvonalú, mindenki számára elérhető oktatás egyike a leghatékonyabb eszközöknek a szegénység, a társadalom peremére való kerülés és a kirekesztés ellen" – hangoztatta Kósa. Az új tanévre Csapai Árpád és Szatmári Ingrid lelkészek kérték Isten áldását. Molnár Rajmond Krónika (Kolozsvár) 2016. március 9.Főhajtás a kommunizmus áldozatai előttA kommunizmus áldozataira emlékeztek szerda délben Csíkszeredában, a volt politikai foglyok Temesvári sugárúton található emlékművénél. Elsőként Szilágyi Árpád, a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetségének elnöke arra emlékeztetett, hogy ma is áldozatvállalásra van szükség, hisz ahol nincs áldozat, ott nincs szabadság sem. „Azért gyűltünk össze, hogy azokra az áldozatokra emlékezzünk, akik az átkos rendszer áldozataivá váltak” – fogalmazott Szilágyi Árpád. A jelenlévők egy perces néma csenddel fejezték ki együttérzésüket a meghurcoltakkal szemben. Nagy Benedek történész, volt politikai elítélt megítélése szerint Európában leáldozóban van a nemzetállamok sorsa. „Akik még itt vagyunk, egyikünk sem kért, vagy kapott kitüntetést annak az államhatalomnak a részéről, amely a szenvedéseinket okozta. Így az sincs, amit tőlünk visszavegyenek” – fogalmazott Nagy Benedek az elmúlt napok történéseire utalva. Füleki Zoltán, Csíkszereda megbízott alpolgármestere rámutatott, napjainkban újra „politikai fogolygyártásban” vagyunk, példaként az elmúlt időszakban meghurcolt székelyföldi vezetőket sorolta fel. Megmaradásunk csak akkor lesz, ha visszafordulunk keresztényi hitünkhöz, a magyar irodalomhoz és odaállunk a választott vezetőink mellé – mondta az alpolgármester. A történelmi egyházak képviseletében Szatmári Ingrid református lelkész és Darvas-Kozma József római katolikus esperes-plébános kérte Isten áldását az elhunytak lelki üdvéért. Az emlékünnepség végén a kegyelet és megemlékezés koszorúit, virágokat helyeztek el az emlékmű talapzatánál, és a résztvevők közösen énekelték el a székely himnuszt. Iochom Zsolt. Székelyhon.ro 2016. június 11.181 végzős ballagott el a Sapientia egyetemrőlHagyománnyá vált a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karán, hogy a ballagást megelőző napon a végzősök ökumenikus istentiszteleten vesznek részt a csíksomlyói kegytemplomban. Idén 181 hallgató ballagott el az egyetemről. Népviseletbe öltözött végzős egyetemisták „ballagtak” péntek délután a Sapientia egyetem épületétől a csíksomlyói kegytemplomig, ahol ökumenikus istentiszteleten vettek részt a Csíkszeredai Egyetemi Lelkészség szervezésében. A kegytemplomban a végzősöket Csapai Árpád római katolikus egyetemi lelkész és Szatmári Ingrid református lelkész látta el útravaló jótanácsokkal. A végzősök nevében Tankó Andrea mondott köszönetet az együtt töltött évekért. Szombaton az utolsó előadást követően a tógába öltözött fiatalok a Művészetek Házába vonultak át, itt tartották a csíkszeredai Sapientia tizenharmadik ballagási ünnepségét. Székely Gyula, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorhelyettese az intézmény nevében üdvözölte a végzősöket. Lukács Bence Ákos konzul Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa nevében köszöntötte az ünneplőket. Hargita Megye Tanácsa részéről Szőcs-Mátyás István vezérigazgató, Csíkszereda önkormányzata részéről Fülöp Árpád Zoltán tanácsos szólalt fel. A Csíkszeredai Kar nevében Kósa István és Lázár Ede dékánhelyettesek osztották meg alkalmi gondolataikat a jelenlévőkkel. András Előd, a Hallgatói Önkormányzat elnöke az együtt töltött évek szép emlékeit elevenítette fel. A végzősök nevében Dávid Endre, Marketing szakos hallgató fogalmazta meg jó tanácsait társai számára. Az ünnepi beszédeket követően a hallgatók díjazása következett, majd szakonként színpadra szólították őket, hogy átvegyék az emléklapokat, miközben a Role zenekar alkalomhoz illő dalokat játszott. Az ünnepség záróakkordjaként a végzősök a magasba repítették sapkáikat. Iochom Zsolt | Székelyhon.ro 2016. szeptember 20.Elkezdődött a tanév a Sapientia Csíkszeredai karánTizenhatodik tanévét nyitotta meg hétfőn a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Kara – számol be Iszlai Katalin a kronika.ro-n. A tanévnyitón elsőként Zsigmond Barna Pál magyarországi főkonzul szólt a hallgatókhoz, hangsúlyozva, hogy nem a problémákra, hanem a megoldásokra kell koncentrálni. „Megnyitása óta a Sapientia egyetem élő bizonyítéka annak, hogy van megoldás a problémákra, csupán bátorságra, kellő akaratra és kitartásra van szükség” – emelte ki a főkonzul. Barti Tihamér, a Hargita megyei önkormányzat alelnöke arra ösztönözte a gólyákat, hogy az egyetemen megszerzett tudást itthon használják. „Rajtatok is múlik Székelyföld jövője, mindenki igyekezzék hozzátenni azt a pluszt, ami ezen az egyetemen kapható” – kérte Barti. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere kifejtette, nem az a fontos, hányan iratkoznak az egyetemre, hanem az, hogy hányan fejezik be. Hozzátette, még az sem fontos, hányan végzik el az egyetemet, hanem az, hogy mivel mAradnak, mit tudnak felhasználni abból, amit elsajátítottak. Dr. Makó Zoltán, a Sapientia EMTE Csíkszeredai karának dékánja a bizalom fontosságát hangsúlyozta, majd András Előd, a Hallgatói Önkormányzat elnöke köszöntötte az elsőéveseket. Nevükben Mándoki Bernadett elsőéves kommunikáció és PR-szakos hallgató szólt a résztvevőkhöz, majd Makó Zoltán dékán vezetésével az elsőévesek ünnepélyes esküt tettek, utána pedig Csapai Árpád egyetemi lelkész és Szatmári Ingrid református lelkész megáldották az ünneplőket – írja a kronika.ro. Erdély.ma lapozás: 1-14
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
